Posted by: bluelion | January 27, 2016

Olvassunk… magunkról röhögve

#26 Jónás Anna: Kicsivel – könnyebben (Európa Könyvkiadó, 2015)

Vééégre! Kész felüdülés ez a könyv a baba-mama kínálatban. Nevettem, elöntötte a szívem a kicsik iránti szeretet, és jó tippeket kaptam. Na és a férj kommentárja! Éljen az apa-szemszög, ami ellentmond kiegészít, így hiába mondja meg anya a tutit, mégsem annyira egyoldalú, csakazénmódszeremajó stílusú. Egészen más, mint a többi, életszerű, nagyon jó.

Részben magunkra ismerve röhögős szórakozás ez a kisgyerekes anyaságról, részben pedig valóban használható ötleteket ad. Csupa szeretettel ír, kedves, de nem gügyögő szavakkal. Látszik, hogy tényleg ebben a helyzetben van, itt és most, mert ebben vannak a leghasznosabb tanácsok, amikkel csak találkoztam.

Azzal győzött meg, hogy el kell olvasnom, hogy a FlyLady és társai nem kisgyerekes anyukáknak vannak kitalálva. Azzal próbálkoztam pedig én is. Nem ment. Rengeteg mindent pont ugyanúgy csinálunk, még a tárolóink is egyformák. Meg a módszerek egy része. A többit kipróbálom! Úgy látszik, teljesen passzol az én bicegő rendszerembe. Talán pont az az összehajtott papírdarabka lesz, amivel kitámasztom, hogy ne billegjen.

[Innen már SPOILERes!]

Szanaszét fényképeztem a könyvet jó, de hosszú tippekért. Amit már be is vetettem: elővettem a karikás kendőt, hogy a kocsiból boltba szaladáshoz ne kelljen a Kicsit a hátamra tornázni, ahol amúgy se látom, hogy mit csinál (zsebtükör! Mekkora ötlet!). Mert még hordozókból is ugyanazok váltak be, mint neki.

A hangya fontos, nekem is van. Ez itt, a blog, épp etetem. Meg az olvasás. De ami igazán, az az írás. Valahogy meg kell őrizni egy szeletet az énből, teljesen igaz. Agysorvadás ellen sem utolsó.

Nagyon ajánlja az Egyszerűbb gyermekkor c. könyvet. Már fel is került a sürgősen elolvasandók listájára (kíváncsi leszek). Megjelenése körül vettem meg, azóta várja a polcon, a többi hasonló közt, hogy végre nekiálljak. Néhány év gyereknevelési és -gondozási szakirodalom bújás után besokalltam ugyanis, és elkezdtem mást olvasni. És blogolni. Azóta képtelen vagyok rávenni magam a folytatásra. Szerencsére ebbe belenéztem, és nem tudtam letenni!

További olvasói nevelésünkre egy Tóth Krisztina verset (A házitündér) kapunk a 186. oldalon. Úgy látszik, most ő is ebben a helyzetben. A tudat is jó, hogy nem vagyunk egyedül!

Az egyik legnagyobb küzdelmem a kaja. Mi legyen, van-e hozzá minden, kedvem, az tuti nincs az egész napos konyhában rohadáshoz ácsorgáshoz. Szerencsémre erre egy egész, nem is rövid fejezetet szánt.

Odáig én is eljutottam, hogy a heti menüírás rengeteget segít. Már azzal eszméletlen sok időt nyer az ember, ha nem kell gondolkozni, hogy mit főzzön. Aztán mire nekiállna, már tök késő van, legyen az ebéd megint üveges bébiétel, anyának meg egy tál lelkiismeret-furdalás. Ha sikerülne legalább két egymást követő héten előre tervezni! Eddig másfél hét a rekord, dolgozom rajta. Az általunk készített ételek listáját is elkezdtem már összeírni egyszer. Valahol biztos megvan… Nem igazán tetszett. A Férj alkalmi alkotásait nem érdemes felírni, mert azokkal úgysem tudok tervezni. Az Ovis szerint, ha még egyszer főzök olyan finomat, mint Apa (kétszer már sikerült), én is kapok egy szakácssapka matrica kitüntetést. Őrületes Street Kitchen stílust nyom egyébként az Ovis a játékkonyhában. Fel fogom venni, és keverek alá valami zenét. :)

A nyers húshoz én is utálok hozzányúlni. Gumikesztyű helyett azonban inkább a Férj nevű segítséget szoktam alkalmazni. Csak a fertőtlenítésre kell utána nagyon odafigyelni, mint legutóbb kiderült. (Kezet csak vízzel?! Komolyan?!) Viszont a tojás után is mosom a kezem ezerrel, nemhogy még a gyereknek hagynám, hogy kidobálja a feltört héjat. Persze, meg van mosva (folyó víz alatt), de akkor is. Szalmonella, hahó! (Tojáshéj – vagy, ami azt illeti, tojástartó doboz – érintése után még a Férj is veszett kézmosásba kezd. Igen, mi mind kényszeresek vagyunk!)

A bevásárlólistát igenis érdemes típusonként/bolti szekciónként külön írni. Van is erre szuper jegyzettömböm, majd írok róla külön. Egyik oldal a bevásárlásé, másik a heti menüé. Van a gépen is egy ilyen táblázatom, így legalább újra ki lehet nyomtatni, ha nem én mentem vele bevásárolni. Khm.

A hűtőben nálam is vannak dobozok: a sajtoknak, felvágottaknak/húsféléknek és a gyógyszereknek mindig. Időnként más csoportoknak is, most éppen csak helyük van. A fagyasztással még küzdök. Volt már, hogy direkt nagyobb adagot főztem, de nagyon hamar fel is használtam a lefagyasztottat. Lelkiismeret-furdalás nélküli kényelem.

Egészen kicsinek természetesen csak frisset? (252. old.) Mekkora az “egész kicsi”? Nem arról volt szó, hogy “kicsivel – könnyebben”? Ha valakinek sikerül előre főznöm és azt lefagyasztani, az pont a Kicsi.

A tippek jó része (meg a FlyLady alap) az urban:eve blogon is megtalálható (az ő könyvét is el kéne olvasni – hoppá, épp akciós!). A FlyLady programról írja is Jónás Anna, hogy ő is ott látta. Az előfordul, hogy valamilyen tipp nem válik be vagy nagyon nem való valakinek, de azért nem volt szép gúnyolódni rajta (206.old: “(fűzős házicipő…)”). Az például nekem sem jött be. A beszólás meg még kevésbé.

Nem tudom, hogy csinálja egy négytagú családdal, hogy hetente csak kétszer mos. Nálunk a mosógép indítása ugyanúgy a napi minimum része, mint a mosogatás.

A 14.fejezet tippekkel sem mind értek egyet, és ez innen hosszú lesz. Visszamondogatás következik :)

1 – Kapcsolók csípőmagasságban? Lehet, hogy nem kell szaladgálni, hogy mi kapcsoljuk fel vagy le a villanyt a gyereknek, de cserélgethetjük gyakrabban a villanykörtét. Meg az idegeinket. Jó helyen van az ott, magasan, ahol nem csökkentjük az izzók és a magunk élettartamát azzal, hogy egy kicsi folyamatosan kapcsolgat. Jó ötlet viszont a matatótábla, érdemes rákeresni. Sokan készítenek ilyet az 1-3 éveseknek: egy bútorlap, kapcsolókkal, reteszekkel és hasonló izgalmakkal felszerelve.

2 – Nálunk a Férjnek nem kellett, hogy hallótávolságon kívül aludjon. Inkább nekünk kéne néha, tőle. Az ő hortyogását nem zavarja holmi babaordítás. Engem viszont nagyon zavart volna, ha messze vagyok a Kicsitől, nem tudtam volna úgy sem nyugodtan aludni. Egy-egy húzósabb éjszaka után, ha a Férj felkel a gyerekekkel, és én még alhatok 1-2 órát zavartalanul, az tényleg felülmúlhatatlan. De tudnom kell hozzá azt is, hogy ébren vannak.

3 – Hogy minek hol lesz a helye? Babakocsiból, etetőszékből összecsukhatót javaslok. Utóbbiból a legjobb szerintem a stabil (és nem üveg) asztallapra szerelhető. Semmivel nem foglal több helyet, mint egy bármilyen szék az asztalnál (sőt, még az is alá- és mögécsúsztatható). A huzata levehető, mosógépben mosható. Ha leszereljük, lapra csukható, és még nyaraláskor is lehet saját széke a babának, ha megfelelő az asztal az apartmanban. (Hotelekben meg szokott lenni etetőszék az étteremben.) A kiskádhoz nekünk van állványunk is, persze ehhez kell egy megfelelően tágas fürdőszoba, ezt aláírom. Az autósülésből csak a hordozóst veszi ki az ember, mi általában az előszoba környékén helyeztük el. Erre van jobb ötlet?

4-5 – A teljes burkolatcsere azért szerintem túlzás, de tény, hogy se a hideg, se a recsegő padló nem valami baba- vagy anyabarát.

7 – A bútorokon mondjuk a fogantyút a legkönnyebb lecserélni. Szerintem el is lehet adni, ha kinőtték a szekrényt, de ha ragaszkodunk a felnőtt bútorhoz (azt mondjuk nem olyan jó, ha telematricázzák), akkor is szerelhetünk rá “macikás-nyuszifüles foganytúk[at]” (238. old.). Az Ovisom imádja a kutyás-cicás ágyát, pedig korához képest magas.  A gyerekméretű szekrényéből pedig teljesen önállóan öltözködik.

Extra tipp itt az ágyneműtartós/ágy alatti fiókos megoldás. Nálunk ugyan hőhíd volt az alattunk lévő jéghideg pince és a fűtött lakás között, de a gyerek és a felnőtt ágy alatti fiók is bepenészedett. Ha ez nem fenyeget, még akkor is durva porfogó, és fölötte próbál aludni az ember. Szerintem jobb, ha jár a levegő az ágy alatt.

14 – Partedli helyett én általában a textilpelenkát kötöm a gyerek nyakába, minél többet takar, annál jobb alapon. A konyharuha se rossz, de azért én vennék neki sajátot (pedig ezeket 60 fokon mosom).

15 – A nem hajlandó hanyatt feküdni kérdést onnan, hogy állni tudtak, mindkét gyerekkel bugyipelenkára való áttéréssel oldottuk meg. (Innen csókoltatom a Liberót, hogy beszüntették a legkisebb méret forgalmazását. Nem gond, áttértünk a Pampersre. Még jobb is: puhább.) Mondjuk mindketten ordítottak, ha a hátukra kellett feküdni. Nem az úgy maradás volt a kérdés, eleve nem viselték el ezt a testhelyzetet (elég kiszolgáltatott póz, én megértem).

19 – A kihúzgálós zsebkendőket gyerekbiztos magasságban érdemes elhelyezni (bár én inkább a textilpelusra esküszöm ebben is). Ellenkező esetben nyerhetünk ugyan néhány gyanúsan csendes percet, de aztán szedegethetjük össze mindenhonnan a széthordott zsepiket. Nem állnak meg, amíg van valami a dobozban. Tapasztalat.

A számozás azért hiányos, mert a többivel egyetértek, vagy legalábbis nincs ellenvetésem :)

Még annyit tennék hozzá, ha már így benne vagyok az okoskodásban, hogy fürdőjátékból lehetőleg ne spriccelőset vegyünk. Nem lehet belőlük kinyomni az összes vizet (miért? miért?), így az egy idő után belerohad. Az újabb nyomkodásra kilövő fekete szmötyi pedig nem biztos, hogy az, amit szívesen látunk a gyerek körül úszkálni a fürdőkádban.

A néha egyet nem értés ellenére nálam ez az első olyan könyv, amin nem kell gondolkozni, hogyan alakítsam át a tippeket jelenlegi helyzetemben használhatókra. Itt és most aktuális ugyanis, és ezzel hiánypótló darab. Az eddigi tapasztalatommal nagy az összhang, úgyhogy több tanácsot is meg fogok fogadni. Egy dologra nem tudok rájönni: mi az a hárombetűs csoda takarítószer, amit használ? Tudja valaki? Kipróbálnám.

Advertisements

Responses

  1. Na ez most jutott el hozzám, meg akarom szerezni, muszáj jobban szerveznem magam…
    Jó volt a megjegyzéseidet is olvasni!
    Ja, és szerintem a cif a hárombetűs csodaszer…

    Liked by 1 person

    • Hú, én is nagyon elcsúsztam mostanában! Épp igyekszem elkapni a gyeplőt, mert beesett a lovak közé.

      Valami olyat magyarázott, hogy miután befejezted a takarítást, tovább öli a kórokozókat. A cif ilyet tud? Megnézem mindjárt a flakont :)

      Így, újraolvasva, kicsit talán nehezen követhető, hogy mire reagálok :D

      Viszont itt jön a lényeg: az Alexandránál 40%-os akcióban van ez a könyv! Még két és fél napig! ;)

      Like

  2. […] Tamás és a mesepszichológiás Kádár Annamária, ez nálam már jó kezdet. Jónás Anna a Kicsivel – könnyebben című szuper könyvben azt írta, ezt minden szülőnek el kellene olvasnia. Akkor már amúgy is […]

    Like

  3. […] Jónás Anna: Kicsivel – könnyebben […]

    Like


Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

Categories

Italophilia

Stories of My Italian Journey & More..!

About Words - Cambridge Dictionaries Online blog

Commenting on developments in the English language

intentionally_blonde

on discovering the world and sharing her best tips with you

hitchhikingthe7seas

Hitchhiking sailing boats around the world. Live bog! -- Hajóstoppal egy föld körüli úton. Élő blog!

Exploding Steamboats

The Official Chris Pontius Blog

The Book Crunch

A blog for book fanatics!

MűvészTér

Művésztér Egyesület honlapja

International Book Giving Day 2017

Give a book on Valentine's Day

kultúrlény

Kultúra minden mennyiségben

adoptingjames

Read our Mission. Find out how you can help us adopt James.

Olvass bele

A KULTÚRAKIRAKAT

Brent Libraries Blog

Welcome to the Brent Libraries Blog. Here you can read book reviews, find out about Brent reading group and events and much much more!

bookowly

bookowly

AnitaKomuves

International reporting, data journalism, digital media

Bébi, pszichó & más

Életképek, ötletek, megfigyelések

A year of reading the world

196 countries, countless stories...

Raising My Rainbow

Adventures in raising a fabulously gender creative son.

%d bloggers like this: